• Elvi vízjogi engedély
A vízgazdálkodási cél megvalósítására leginkább alkalmas műszaki megoldásokat, azok feltételeit határozza meg.
Az engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelem tartalmi követelményeit a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 1.§-a határozza meg. A tervezett műszaki megoldásnak az – e rendelet 1. számú melléklete szerinti – ismertetése.
A vízgazdálkodási cél elérésére alkalmas megoldások hatósági véleményezése mellett meghatározza azt az általános műszaki megoldást, amelyet a hatóság – az érintett szakhatóságok állásfoglalásait figyelembe véve – a leginkább alkalmasnak tart.
A vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedéséig, de legfeljebb az elvi engedély jogerőre emelkedésétől számított egy évig érvényes, időbeli hatálya azonban az engedélyes kérelmére egy alkalommal 1 évvel meghosszabbítható, ha a kiadás feltételei változatlanok.
Csak a konkrét, alkalmazni kívánt műszaki megoldás tervezéséhez ad támpontokat, építésre, vízi munka végzésére nem jogosít.
Elvi vízjogi engedélykérelem összeállításához tervezői jogosultsággal rendelkező (érvényes mérnökkamarai tagsággal rendelkező, a létesítményfajta tervezéséhez megfelelő képesítéssel bíró) tervező szükséges.
• Vízjogi létesítési engedély
A vizek áramlási, lefolyási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásoló vagy megváltoztató vízi létesítmény (megépítésére, átalakítására, megszüntetésére) vagy vízi munka elvégzésére szolgál.
Az engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelem tartalmi követelményeit a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 2.§-a határozza meg. Az engedélyezési tervdokumentációk tartalmi követelményeit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
Tipikus engedélyköteles tevékenységek:
• vízelvezetés, csatornázás, csapadékvíz elvezetés
• a vezeték kiváltása is
• kútfúrás
• öntözés
• tavak kialakítása.
Az engedély csak jogosít az engedélyezett beruházás megvalósítására, nem kötelez. Csak létesítésre, átalakításra, megszüntetésre, illetve vízi munka elvégzésére jogosít, az üzemeltetéshez jogerős vízjogi üzemeletetési engedélyre van szükség.Vízjogi létesítési engedélykérelem összeállításához tervezői jogosultsággal rendelkező (érvényes mérnökkamarai tagsággal rendelkező, a létesítményfajta tervezéséhez megfelelő képesítéssel bíró) tervező szükséges.
• Vízjogi üzemeltetési engedély
Az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban, hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek mellett feljogosít a vízi létesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére, a vízhasználat gyakorlására szolgál.
Az engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelem tartalmi követelményeit a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 6.§-a határozza meg.A vízi létesítmény használatbavételének (üzemeltetésnek), illetve a vízhasználat gyakorlásának megkezdése előtt kell a kérelmet előterjeszteni.
Amennyiben a vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyben próbaüzem tartásától rendelkezett, úgy a próbaüzem lezárását követően a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt kell az engedélyt kérni.Beszerzése kötelező. Az üzemeltetési engedély nélküli vízhasználat megvalósítja az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 125. § a) pontjában szabályozott vízjogi szabálysértés tényállását, ami bírság kiszabását vonhatja maga után.
A vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízi létesítményre, vízi munkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat kell rögzíteni. A vízügyi hatóság az engedélyben rögzíti a létesítmény, a vízhasználat helyét, főbb műszaki adatait, jellemzőit, a vízhasználat, a szennyvízkibocsátás engedélyezett mennyiségét, a befogadó megjelölését, kötelezően előírja az üzemeltetési engedély tárgyára vonatkozó jogszabályok, vízügyi és egyéb az ügyben érintett hatóságok előírásainak betartását, rendelkezik az elfogadott üzemeltetési szabályzat betartásáról, a létesítmény jó karban tartásáról, állagmegóvásáról, a tevékenység gyakorlása során végzendő önellenőrzés feltételeiről.
• Vízjogi fennmaradási engedély
A 72/1996. (V.22.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével a fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a kérelemhez a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt kell csatolni, valamint közölni kell az engedély nélkül létrehozott építmény értékét.
Ha a vízi munka elvégzése, vízi létesítmény megépítése, átalakítása engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően történt. Az 1996. július 1-ét követően engedély nélkül vagy attól eltérően létesített vízi létesítmény, megvalósult vízi munka fennmaradási engedélyének megadása esetén a létesítőt az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 20 %-áig, engedély nélküli vízi munka vagy vízhasználat esetén a mindenkori szabálysértési felső értékhatár ötszöröséig terjedő bírság megfizetésére kell kötelezni.
Beszerzése kötelező, az engedélyt az építtető (tulajdonos) köteles megszerezni. Vízjogi fennmaradási engedélykérelem összeállításához tervezői jogosultsággal rendelkező (érvényes mérnökkamarai tagsággal rendelkező, a létesítményfajta tervezéséhez megfelelő képesítéssel bíró) tervező szükséges.
• Vízjogi engedélyezési eljárás
Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei :
Vízhasználat gyakorlásához, vízi létesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó – a jogszabályokban és a hatósági előírásokban meghatározott – jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti.
A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolni. A kérelmet a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságra kell benyújtani. A katasztrófavédelmi igazgatóságok illetékességi területét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. számú melléklete határozza meg.
Ha az engedély iránti kérelmet benyújtó építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő személye nem azonos az üzemeltető személyével, a vízügyi hatóság az üzemeltetés jogcímét, annak személyi és tárgyi feltételeit megvizsgálja.
