Vízjogi engedélyeztetés tartalmi követelményei és a hatósági eljárás menete

A vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelem továbbá tartalmazza, illetőleg ahhoz mellékelni kell:

  1. a) az engedélyes üzemeltető megnevezését, címét, székhelyét;
  2. b) a vízjogi létesítési engedélyre történő utalást, ideértve a határozat, az engedély vagy a vízkönyvi nyilvántartás számát;
  3. c) az üzemeltető (engedélyes) és a tulajdonos, illetve (a létesítési engedély jogosítottjának) eltérése esetén a tulajdonos megnevezését és az üzemeltetés jogcímét, a felek erre vonatkozó akaratnyilvánítását, szerződését, nyilatkozatát;
  4. d) a vízjogi létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó (a vízilétesítményre, vízimunkára vonatkozó vertikális és horizontális) adatokat is rögzítő tervdokumentáció nyolc példányát;
  5. e) a létesítési engedélyben foglaltakkal megegyező kivitelezés esetén az erre vonatkozó nyilatkozatot a tényleges (úgynevezett abszolút) magassági adatok átvezetésével;
  6. f) a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésektől függően a próbaüzemeltetés eredményét rögzítő adatokat;
  7. g) a jogszabályban meghatározott esetben a létesítmény műszaki átadás-átvételére vonatkozó jegyzőkönyvet;
  8. h) a vízhasználat gyakorlására vonatkozó adatokat (így például az igényelt, illetőleg engedélyezett víz mennyiségét és minőségét);
  9. i) a közműves vízellátó (vízkezelő), vízelvezető, illetve szennyvízelvezető és szennyvíztisztító mű esetén az üzemeltetési szabályzatot, egyedi vízellátás és szennyvízelvezetés esetén az alkalmazott technológiával összefüggő kezelési és karbantartási utasítást, valamint a kárelhárítási felkészülésre vonatkozó műszaki és szervezeti adatokat és működési szabályzatot;
  10. j) a vízkivételi művek külön jogszabály szerinti alapállapot vizsgálatának adatait;
  11. k) felszín alatti vízre települt vízilétesítmény esetén
  12. ka) amennyiben a vízilétesítményre vonatkozóan külön jogszabály vízföldtani naplókészítési kötelezettséget ír elő, a vízföldtani naplót és a 2. melléklet I/A. fejezete szerinti műszaki dokumentációt,
  13. kb) a ka) pontban nem említett esetekben a 2. melléklet I/ B. fejezete szerinti műszaki dokumentációt.
  14. kc) a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulását.

l)) a 4. § a) pontjában meghatározott rendelkezésekre figyelemmel, azok megnevezését, akiknek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét a megvalósított vízimunka, vízilétesítmény üzemeltetése érinti (az érdekeltség megjelölésével), az esetleges kártalanítással kapcsolatos vagy egyéb fizetési kötelezettségekre vonatkozó megállapodás csatolásával;

  1. m) ha a tervezett vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat a felek szerződésén, illetőleg hatósági határozaton alapuló vízvezetési szolgalom útján valósult meg – különösen a létesítési engedély jogosítottjának, valamint az üzemeltető személyének eltérése esetén – az üzemeltetéssel összefüggő és a szolgalom gyakorlásával járó használati korlátozások tartalmát, továbbá e korlátozásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges adatokat;
  2. n) a csatlakozással megvalósított vízilétesítmény esetén azt a nyilatkozatot, hogy a §-ban megjelölt és közölt adatok – ideértve a csatlakozással megvalósult vízilétesítményekre vonatkozó megállapodást – változatlanok, vagy ellenkező esetben az eltérésre vonatkozó megállapodásokat, illetőleg tervdokumentációt;
  3. n)ha a védőterület kijelölése kapcsán a vízügyi hatóság – a vízjogi létesítési engedélyben a védőterület kialakítására vonatkozó külön kötelezettségeket határozott meg, ennek teljesítésével kapcsolatos nyilatkozatot a védőterületet meghatározó tervdokumentációra történő utalással.
  4. o)a 4. számú melléklet szerinti, az igazgatási szolgáltatási díj megállapítására és megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot.

Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely bíróság vagy más hatóság nyilvántartásának tartalmaznia kell.

Igazgatási szolgáltatási díj

Igazgatási szolgáltatási díj

A vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásért a vízjogi létesítési engedélyre a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 1. mellékletében megállapított díjtételek 80 %-át kell igazgatási szolgáltatási díjként megfizetni.

A vízjogi üzemeltetési engedély módosítására, szüneteltetésére és visszavonására irányuló eljárás díja a vízjogi üzemeltetési engedélyre megállapított díjtétel 50 %-a.

Amennyiben a vízjogi üzemeltetési engedély módosítása az engedélyes személyében bekövetkezett változás miatt szükséges az eljárás díja a vízjogi üzemeltetési engedélyre megállapított díjtétel 25 %-a.

A díjat az eljárás kezdeményezésekor kell a kérelmezőnek megfizetnie a területileg illetékes elsőfokú megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak a www.katasztrofavedelem.hu honlapon közzétett előirányzat-felhasználási számlájára. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelem, illetve a jogorvoslati kérelem előterjesztéséhez mellékelni kell.

Ügyintézési határidő

A vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 45 nap. Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik.

A vízügyi hatósági eljárásokban az eljárásba bevont szakhatóságok a megkeresést követő
21 napon belül adják meg állásfoglalásukat.

Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidőbe nem számít be:

  1. a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
  2. b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
  3. c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
  4. d) a szakhatóság eljárásának időtartama,
  5. e) az eljárás felfüggesztésének időtartama,
  6. f) a 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
  7. g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
  8. h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
  9. i) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
  10. j) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71/A. § (1) bekezdése alapján a kérelemre indult eljárásban a hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül függő hatályú döntést hoz.

A Ket. 71/A. § (2) bekezdés alapján a függő hatályú döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy

  1. a) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni;
  2. b) a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól.
Ügyintézési határidő

A döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg. A hatóságnak a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 33/B. § (2) bekezdés alapján függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

Hiánypótlás

Az eljáró hatóság a kérelem megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a hatóságnak van-e joghatósága, hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására, a kérelmező megfizette-e az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, továbbá, hogy a kérelem tartalmazza-e a jogszabályban előírt mellékleteket.

Ha a kérelem nem felel meg a fent hivatkozott követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet.

Hiánypótlási felhívás az eljárás során akkor is kibocsátható, ha a kérelem megfelelt a fent hivatkozott követelményeknek, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges.

Eljárás irataiba való betekintés

Eljárás irataiba való betekintés

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban.

Az iratbetekintési jog magában foglalja az irat lemásolásának, vagy abból kivonat készítésének jogát, illetve a másolat kérésének jogát. Ennek költségei az eljárási költség részét képezik.

Nem lehet betekinteni:
1. a) a döntés tervezetébe,
2. b) az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el,

3. c) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba,
4. d) az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az iratbetekintésre jogosult személyt törvényben biztosított jogai gyakorlásában.

Szakhatóságok

A vízjogi engedélyezési eljárásokban közreműködő szakhatóságokat a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 11. § – 13. §-ai határozzák meg. A szakhatósági eljárásért külön jogszabály rendelkezése esetén igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Ha az ügyfél az alapeljárás illetékével vagy díjával egyidejűleg nem vagy csak részben fizeti meg a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy díjat, a hatóság haladéktalanul – valamennyi szakhatóság tekintetében – hiánypótlásra szólítja fel. A hatóság akkor keresi meg a szakhatóságot, ha az ügyfél a hiánypótlást teljesítette.

A kérelem érdemi vizsgálata

Vízjogi engedélyt a hatóság az előírt feltételek megléte esetén csak abban az esetben adhat ki, ha a vízilétesítmény, a vízimunka, illetve a vízhasználat:

  1. a) nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket;
  2. b) megfelel a vízimunkára, a vízilétesítmények, víziközművek megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak;
  3. c) megfelel a külön jogszabályban foglalt előírásoknak.

A vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásban vizsgálni kell különösen:

  1. a) a vízjogi létesítési engedélyben, az engedélyezési tervdokumentációban foglaltak teljesítését;
  2. b)e rendeletben, valamint a létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésekre figyelemmel a próbaüzemeltetés eredményét, illetve az erre vonatkozó adatokat;
  3. c)  víziközművek esetén az üzemeltetési szabályzatot és a víziközmű üzemeltetésével összefüggő jogszabályban meghatározott egyéb követelményeket;
  4. d) a vízhasználatra külön jogszabályban meghatározott előírások megtartására vonatkozó adatokat;
  5. e) felszín alatti vízkészletekre települt vízilétesítmény esetén a külön jogszabályban meghatározott műszaki dokumentációt.

Fellebbezés

A vízjogi létesítési üzemeltetési engedélyezési eljárást érdemben lezáró döntés ellen, valamint az elsőfokú eljárás során hozott, közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § (3) bekezdésében meghatározott végzések ellen az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője a döntés rá vonatkozó rendelkezése tekintetében fellebbezhet.

A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja, de a fellebbezést indokolni kell.

A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül az első fokon eljáró hatóságnak kell benyújtani, a másodfokon eljáró, Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címezve. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a jogorvoslati eljárásért fizetendő díjat az elsőfokon eljáró hatóság a www.katasztrofavedelem.hu honlapján közzétett előirányzat-felhasználási számlaszámára kell megfizetni, illetve az illetéket a fellebbezésen illetékbélyeg formájában leróni vagy az elsőfokon eljáró hatóság www.katasztrofavedelem.hu honlapján közzétett előirányzat-felhasználási számlaszámára kell megfizetni. A jogorvoslati eljárásért fizetendő díj az elsőfokú eljárásért fizetendő díjtétel 50 %-a. Végzések elleni fellebbezés illetéke 3000 Ft.

Az eljáró hatóság által alapított vízvezetési, vízhasználati szolgalmi joggal terhelt ingatlan mindenkori tulajdonosa (használója) által a jogorvoslati eljárásért fizetendő díj ingatlanonként 5000,- Ft.

Társadalmi szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a társadalmi szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja az 1. melléklet I-V. pontjában meghatározott díjtétel 1%-a.

A vízbázis védőterületét kijelölő határozattal érintett ingatlan tulajdonosa, használója által a jogorvoslati eljárásért fizetendő díj ingatlanonként 5000 Ft.

A jogorvoslati eljárásért befizetett díjat az első fokon eljáró hatóság a jogorvoslati kérelem, illetve az ügy összes iratainak a felterjesztésével egyidejűleg átutalja a másodfokon eljáró hatósághoz.

Elérhetőségeim

Social Media

Kapcsolat

Webhelyünk csak a működéséhez szükséges technikai adatokat kezeli. A látogatáselemzést anonim adatokkal végezzük, marketing céllal nem gyűjtünk adatokat. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

GTM-WN8VB3